A ma használatos forint 1946. augusztus 1-én jelent meg a pénzforgalomban, felváltva ezzel a hiperinflációs pengőt. 

 A 70 éves forint azóta igazi pénzzé vált, konvertibilis lett.

A forint a középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott. Az aranyforint a nevét Firenze városról kapta, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve ugyanis florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is (régi alakja: florint).

A forint mint fizetőeszköz  hazánk történelme során többször is megjelent:

 1. Magyar aranyforint (1325–1553)

Az első európai uralkodó, aki országában bevezette az aranyvalutát, Károly Róbert volt. A magyar király ehhez az 1325-től firenzei mintára veretett magyar aranyforintot használta fel, mely körmöci dukátként is ismert volt.

 2.Ezüstalapú forint (1750-1892)

Az ezüstalapú forint egy történelmi ezüstalapú pénzegység volt. 1750-től 1892-ig, az aranyalapú valuta bevezetéséig volt a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia elsődleges törvényes fizetőeszköze.

 3. Magyar forint az 1848-49-es szabadságharc idején

1848 nyarán Kossuth Lajos pénzügyminiszter azzal próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, hogy önálló magyar bankjegyet bocsátott ki forint néven. A szabadságharc kitörése után az ország magyar ellenőrzés alatti területein ez a papírpénz volt forgalomban. A magyar forint a nép körében a Kossuth-bankó elnevezést kapta. 1848. augusztus 6. és 1849. március 24. között 1, 2, 5, 10 és 100 forintos címletű bankjegyek kerültek forgalomba.

 4. Osztrák-magyar forint (1867–1892)

1867-ben az Osztrák–Magyar Monarchia pénznemeként bevezették az osztrák-magyar forintot. Ez először fémpénzként jelent meg, Magyarországon 1867-től kezdve az osztrák forint magyar nyelvű felirattal ellátott nemzeti változatát verték. Ezt követte a közös papírpénz bevezetése. Az osztrák-magyar forint 1892-ig, a magyar korona bevezetéséig volt forgalomban.

 5. Mai magyar forint 1946. augusztus 01-től napjainkban is forgalomban van.

 A magyar forint bevezetését megelőző időszakban a havi infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. Ez volt a világtörténelem egyik legnagyobb inflációja. A pengő hiperinflációját mi sem jelezte jobban mint hogy 1 Ft 400.000 quadrillió (vagyis 400.000.000.000.000.000.000.000.000.000) pengőt ért.

1946. augusztusában az alábbi címletek kerültek forgalomba:

– bankjegy: 10 és100 forintos címlet

– érme:  1 Ft, 2 Ft , 5 Ft

A 20 forintos címlet 1947-ben, míg az 50 forintos címlet 1951-ben került ki a nyomdából bankjegy formában.

A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt.

Az évtizedekig változatlan forintbankjegy sor bővítésére 1970-ben került sor, amikor is megjelent az ötszáz forintos. Ezt az alábbi címletek megjelenése követte:

  • 1983-ban az 1.000 forintos bankjegy
  • 1992-ben az 5.000 forintos bankjegy
  • 1997-ben a 10.000 forintos bankjegy
  • 1998-ban a 200 forintos bankjegy
  • 1998-ban a 2.000 forintos bankjegy
  • 2001-ben a 20.000 forintos bankjegy

Időközben néhány papírbankjegyet bevontak és helyette érme került kibocsátásra:

  • 1992-ben megjelenik a 100 Ft-os érme, de vele párhuzamosan még forgalomban volt a 100 forintos bankjegy is. Mindkettőt 1998. december 31-én vonták ki a forgalomból
  • 1996-ban megjelenik a bicolor 100 Ft-os érme. Ez az első magyar bicolor érme, és az egyetlen, amelyet több évben is vertek.
  • 2009-ben kivonják a forgalomból a papír 200 Ft-os bankjegyet és helyette megjelenik a 200 forintos pénzérme.

Érmék, melyeket végleg kivontak a forgalomból:

  • fillér: 1999-ben megszűnt, mint a forint váltópénze. A 10 és 20 filléresek 1996-ig voltak jelen, míg az 50 fillér 1999-ben került kivonásra.
  • 1 és 2 Ft-os érmék: 2008. február 28-án fizethettünk velük utoljára. Gazdaságossági okok vezettek a kivonásukhoz, előállítási költségük jóval meghaladta a névértéküket.

Az évek során az újranyomáskor a bankjegyen és az érmén lévő címer gyakran változott. Az alábbi címerek szerepeltek a fizető eszközeinken:

  • Kossuth címer 1946-1949
  • „Rákosi-címer” 1949-1957
  • „Kádár-címer” 1957-1990
  • koronás kiscímer 1990-től

Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy.  A bankjegyek alap-papírját Miskolcon gyártja a Diósgyőri Papírgyár, nyomtatásukat Budapesten végzi a Pénzjegynyomda Zrt.

2014. szeptember 1-jén a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy négy év alatt teljesen lecseréli a magyar pénzjegykészletet. Az első a tízezer forintos volt, amellyel elvben szeptember 2. napjától már fizetni is lehetett, de a forgalomban csak 2014. decemberében jelent meg.  A második lecserélt bankjegy a 20.000 Ft-os. Az új bankjegy 2015. december 14-én jelent meg a forgalomban, a régit 2016. december 31.ig lehet hasznáűni.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_penzjegyei

http://papirpenz.hu/forint