1849. április 19-én iktatták törvénybe a magyar Függetlenségi nyilatkozatot, mely kinyilvánította

a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.
Az országgyűlés Debrecenben, a református Nagytemplomban 1849. április 14-én fogadta el a Kossuth Lajos által előterjesztett  határozat tervezetet. A végleges szövegezésben Kossuth Lajoson kívül részt vett Hunkár Antal, Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa, a Monarchia idején több miniszteri tárcát is irányító Gorove István, Horváth Mihály csanádi püspök és az 1849-ben mártírhalált halt Szacsvay Imre képviselőházi jegyző.

A Függetlenségi nyilatkozat kimondta:

  1. Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam.
  2. A Habsgurg-Lotaringia Ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, s mivel az ország önálló államéletének eltörlésére, a nemzet legyilkolására idegen hatalom fegyveres erejét is használni nem iszonyodott, ezennel trón vesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek nyilváníttatott a nemzet nevében.
  3. Az önálló és független magyar állam azon népekkel, melyek vele egy fejedelem alatt állottak és minden más nemzettel békét és jó szomszédságot akar alapítani, és baráti szerződéseket kíván kötni.
  4. Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök Kossuth Lajos a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozza.

Felmerül persze a kérdés, hogy miért ragaszkodott Kossuth Lajos a Habsburgok trónfosztásához? A szabadságharc vezére abban bízott, hogy a független Magyarország támogatást, de legalább elismerést kap majd a nagyhatalmaktól, várakozásainak azonban nem volt reális alapja. A brit és francia diplomácia számára az európai egyensúly megtartása jóval fontosabb volt a magyar ügynél, így ezek az államok az egységes Ausztriát részesítették előnyben a térség politikai viszonyainak újragondolása helyett.

A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadását a hadsereg sem fogadta kitörő örömmel, több tiszt nyíltan kikelt ellene. Görgei Artúr pedig csak ennyit üzent egy futárral Kossuthnak: “Annyit mondjon, hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje.”

 

Forrás: Wikipédia