529. április 7-én került sor a római jog törvénybe foglalására. Ez a mű még ezer esztendő múltán is használatos volt Európában,

tanulmányozásából született az európai jogtudomány.

A római jog sok eleme és általános elve tovább él a modern jogrendszerekben, ezért oktatása a jogászképzésben  világszerte elterjedt.

A római jog azon tételek rendszere, amelyeknek hatálya alatt Róma és számos nemzet élt. Jellemző elvei: élj tisztességesen; senkit ne sérts; kinek-kinek add meg a magáét; nem minden tisztességes, amit szabad. Fő felosztása: közjog és magánjog.

A római jog hazánkba úgy érkezett, mint a latin nyelv. A kereszténység egyengette az utat a civiljog számára. Amikor a bolognai egyetem elkezdte terjeszteni a római jogot, hazánk sem zárkózhatott el az új irány előtt. Magyarországon a veszprémi székesegyházi (káptalani) iskola említhető elsőként, ahol többek között római jogot is oktattak. Történetírók feltételezése szerint ez volt az első felsőfokú oktatás intézmény hazánkban a XIII-ik században.

A római jog ugyan már nem hatályos, mégsem tekinthető csupán holt jognak. Mind jogászi gondolkodásunkra, mind mai jogrendszerünkre hatással van. A Polgári Törvénykönyv a több évszázados magyarországi jogfejlődés által alakított alaptételeinek, intézményeinek egy része (például dologi jog ) máig is a római jogon alapul.