Az adózás rendjéről szóló törvényt (Art.) módosító T/6636  törvényjavaslat az alábbi fontosabb adóeljárási módosításokat tartalmazza:

1. Megbízható adózó – kockázatos adózói kategória

A jogszabálytervezet lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő, azaz megbízhatónak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek.

E speciális adózói körbe az alábbi társaságok tartoznak:

  • cégbíróságon bejegyzett adózók
  • áfa körbe tartozó adózók.
  1. január 1-től így három kategóriába sorolható ezen adózói kör a NAV szemszögéből:
  • megbízható adózó az általános szabályokhoz képest enyhébb szabályozással
  • kockázatos adózó az általános szabályokhoz képest szigorúbb szabályozással
  • a jelenleg is létező „általános” adózó az általános szabályokkal.

A NAV először 2016. első negyedévét követően minősíti a vállalkozásokat, majd negyedévente vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását. Az adózó az ügyfélkapun keresztül 2016. második félévétől kérdezheti majd le minősítését és lehetősége lesz azzal kapcsolatban kifogással élni.

Ha az adózó vitathatja minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az Adóhatósághoz.

A megbízható és kockázatos adózói kategória főbb tudnivalóiról bővebben itt olvasható: www.komjathykonyveles.hu/az-adozo-2016-tol-megbizhato-vagy-kockazatos/

2. Adó- és vámfolyószámla integrációja

  • 2016. január 1-vel az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által eddig külön vezetett folyószámlán szereplő fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla nyilvántartásba kerülnek.
  • Ezzel összefüggésben az Art. értelmező rendelkezése kiegészül az adószámla, elszámolás, és tételes elszámolású fizetési kötelezettség fogalmakkal, valamint módosul az adótartozás fogalma.
  • A tartozásmentesség igazolása 2016-tól már egységesen lesz kérhető, ezért az adóigazolás tartalma kiegészül a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozások adataival.
  • Az adózó a 2016. évtől kizárólag akkor kap egyenlegközlőt, ha az adófolyószámláján a tartozás vagy a túlfizetés összege meghaladja a 2000 forintot. (Korábban ez a határ 1.000 Ft volt.)
  • Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.
  • A közös folyószámlán nyilvántartott, de a 2016. évet megelőzően a nettó késedelmi pótlékszámításban részt nem vett új közteher nemekben fennálló tartozásokra is érvényesül a késedelmi pótlék nettó módon történő számítása
  • 2016-tól az esedékesség szerinti elszámolású és a tételes elszámolású adónemek között is kérheti az adózó a túlfizetésének az átvezetését, kivéve, ahol azt jogszabály kizárja.

3. Köztartozásmentes adózói adatbázis

A javaslat pontosítja, hogy kérelmezőnek az adatbázisba történő felvétel feltételeit a felvételre irányuló kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesítenie.

Lehetőség lesz a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlés vonatkozásában a törlésről történő értesítéstől számított 8 napon belüli észrevételt tenni. Az Adóhatóságnak 8 napja lesz az adózói észrevételben foglaltak kivizsgálására. A kivizsgálás eredményeként az Adóhatóság vagy felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba vagy elutasító határozatot hoz.

4. Mulasztási bírsághoz kapcsolódó módosítás

A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – hívja fel e kötelezettsége teljesítésére.

A Javaslat célja annak biztosítása, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után mulasztási bírság kiszabását.

Mulasztási bírság kiszabására csak a felhívás eredménytelensége esetén lesz lehetősége az Adóhatóságnak.

5. Adóregisztrációs eljárás szigorítása

 A módosító javaslat több ponton szigorít, illetve pontosít az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseken.

  • Az adóregisztrációs eljárással összefüggő – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek. A rendelkezés indoka az adózók ösztönzése arra, hogy a költségvetéssel szemben fennálló tartozásaikat minimális szintre szorítsák le.
  • A javaslat beemeli a cégvezetőket is az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe, ezzel is szűkítve a visszaélések lehetőségét.
  • Az 50 százalékot elérő mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, ennek hiányában valamennyi tag vizsgálata, valamint az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. nap helyett 360. napig terjedő időszak vizsgálata szintén a fentebb említett szigorításon alapul.
  • Új feltételként bekerülne az adóregisztrációs eljárásba annak vizsgálata, hogy a megjelölt vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól nincs-e eltiltva az érintett személy.

6. Végelszámolás adóhatósági ellenőrzésével kapcsolatos módosítás

A hatályos rendelkezések szerint valamennyi vállalkozónál kötelező ellenőrzést lefolytatni, ha végelszámolását rendelték el.  A végelszámolással megszűnő adózók többsége rendezett adóügyi kapcsolatokkal rendelkezik, ezért indokolatlan minden végelszámolással megszűnő vállalkozó kötelező adóhatósági ellenőrzését előírni. A teljes körű kötelező ellenőrzés megszüntetésével egyszerűbbé válik az adóügyi kapcsolatok szempontjából nem kockázatos vállalkozások kivezetése a piacról. A javaslat szerint a kötelező ellenőrzés csak a kockázatos adózók végelszámolása esetén maradna meg.

7 . Adóhatósági adatszolgáltatás változása

  • A helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete méltatlansági eljárás keretében megszünteti annak a képviselőnek, polgármesternek, bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn. A méltatlansági eljárás lefolytatásához tehát szükséges az adott képviselő, polgármester, bizottsági tag köztartozásával kapcsolatos adatok megismerése, melyről az Adóhatóság megkeresés alapján tájékoztatást ad.
  • Az e-SZIG kártya bevezetésével összefüggésben az adóhatóság megkeresésre átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek az adóazonosító jelet az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése érdekében.
  • Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

8. Egyéb változások

  •  A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kapcsán a korábbi 150 000 Ft-ról 200 000 Ft-ra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára, melyet a személyi jövedelemadón túl az egészségügyi hozzájárulásra is kiterjesztenének.
  • Az adózó 1000 forintot el nem érő adóját nem fizeti meg, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést és adó-visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
  •  Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet.
  • Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon adózó részére, aki munkáltatói adó-megállapítást nem kért vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tett bevallási nyilatkozatot, az Adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó bevallási ajánlatát (bevallási ajánlat).
  • A munkáltatónak, kifizetőnek havonta adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye érvényesítésével összefüggésben.
  • Az adóhatósági iratot a saját kézbesítő útján történő kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadta.

  

Forrás: T/6636. számú törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról