December 9-e a Nemzetközi Korrupcióellenes Világnap.

Az Európai Bizottság 2014. februárjában tette közzé az első európai korrupcióellenes jelentést, a következő ilyen dokumentum 2016-ban várható. Az EU területén becslések szerint a korrupció évente mintegy 120 milliárd eurós költséget jelent.

A korrupcióellenes törvény tagállamonként jelentősen eltérhet egymástól, ezért az Európai Unió irányelveket alkot, melyeket a tagországoknak a saját törvényeikbe át kell ültetniük.

2015. júliusában az Európai Parlament az átláthatóság megerősítése érdekében elfogadta és megszavazta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó legújabb irányelvet. A tagállamoknak 2 évük van arra, hogy ezt a saját jogszabályaikba átültessék, így 2017. júliusáig a magyar törvények módosítására számíthatunk ezzel kapcsolatban.

Az irányelv legfőbb célja hogy a gyanús pénzmozgások azonosítását és nyomon követését a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés révén elősegítse. Ez a  Pénzmosási irányelv a negyedik a sorban, amely a pénzmosás visszaszorításának céljából született.

Fontos, hogy az irányelv egy uniós szintű központi adatbázis felállítását írja elő, amelyben vállalatok és egyéb jogi intézmények tényleges tulajdonosát kell feltüntetni. Az adatokat az ún. kötelezett szolgáltatóknak (pl. bankok, ügyvédek, adótanácsadók, könyvelők, könyvvizsgálók, közjegyzők, ingatlanügynökök,……) kell az ügyfél-átvilágítás során bekérniük majd az adatbázisba feltölteniük. A kötelezett szolgáltatóknak  jelenteniük kell, amennyiben gyanús ügyleteket észlelnek.

A  pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény  értelmében az azonosítási és jelentési kötelezettségek már jelenleg is érvényben vannak Magyarországon meghatározott szolgáltatói körökben ( pénzintézet, könyvvizsgálók, könyvelők, ügyvédek,…)

Az adatbázishoz való hozzáférést a tagállamok hatóságai és pénzügyi információs egységei részére korlátlanul, a kötelezett szolgáltatók részére pedig ügyfél-átvilágítás végrehajtása során, rövid határidővel és az érintett jogi személyek riasztása nélkül kell biztosítani. Ezen kívül ha bármely személy vagy szervezet bizonyítja, hogy jogos érdeke fűződik az adatok lekéréséhez, akkor ő is hozzáférhet az adatbázishoz díjfizetés ellenében.

Az Európai Parlament az Irányelv elfogadásával egy időben elfogadott egy rendeletet is, amelynek célja a pénzmozgások egyszerűbb nyomon követhetősége. A rendelet részletesen szabályozza a pénzforgalmi szolgáltatók által rögzítendő és ellenőrizendő adatok körét, amely a pénz forrásának és útjának későbbi ellenőrzéséhez nyújt a korábbinál még hathatósabb segítséget a hatóságok számára. A rendelet az EU közlönyében való megjelenést követő huszadik napon automatikusan életbe lépett az összes tagállamban.