Kit nevezünk cégtemetőnek?

A cégtemetők jellemzően adóhátralékot és kifizetetlen számlákat felhalmozó cégeket vesznek át némi ellenszolgáltatás fejében. Az adóhátralék megfizetése nélkül hajtják végre a cég megszűnését, ezáltal mentesítve a valódi tulajdonosokat és ügyvezetőket korábbi tevékenységük felelőssége alól.

A NAV az alábbi fogalmakat használja:

Cégtemető: olyan személy vagy társaság, amely nagy valószínűséggel nem felszámoló, és nagyobb számú gazdasági társaság került az érdekeltségébe, illetve ezen cégek jelentős része nem „élő” állapotkódú, vagy adószám törléssel érintett.

Eltemetett cég: a cégtemetők érdekeltségébe került olyan cég, amelynek a cégtemető nem alapítója.

Megbízó: olyan személy vagy társaság, mely a cégtemetők részére a céget átruházta.

Az Adóhatóság cégtemetőkkel szembeni fellépésének eszközei az alábbiak:

  1. ellenőrzés lefolytatása
  2. adóregisztrációs eljárás lefolytatása
  3. fokozott adóhatósági felügyelet alá vonás
  4. tag, vezető tisztségviselő eltiltása
  5. adó megfizetésére kötelező határozat hozatala
  6. speciális kártérítési per megindítása
  7. mulasztási bírság határozat hozatala.

Az ellenőrzésen kívül, a többi intézkedés elsősorban a 2012. január 1. napját követően eltemetett, illetve a cégtemető által alapított gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatban foganatosítható. Ennek oka, hogy adóregisztrációs eljárás, valamint a fokozott adóhatósági felügyelet szabályai 2012. január elsejei hatállyal kerültek bele az adózás rendjéről szóló törvénybe.

1.Ellenőrzés lefolytatása

Ennek keretében a cégtemetőt megbízó korábbi tulajdonosok még élő cégeinek ellenőrzésére kerül sor. A vizsgált adózó vállalkozási tevékenységéhez használt eszközeire, készleteire, megrendelőire, a vállalkozás körülményeire, a vállalkozás folytatásának tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeinek meglétére vonatkozó adatok beszerzése visszatarthatja a tulajdonost az újabb cég cégtemetőnek történő értékesítésétől, amennyiben pedig nem, akkor egy későbbi felszámolási eljárásban, illetve a kényszertörlést követően elősegítheti a perindítást, illetve a mögöttes határozat meghozatalát.

2.Adóregisztrációs eljárás lefolytatása

Az adóregisztrációs eljárás szabálya optimális esetben mind a megbízó, mind a cégtemető újabb cégalapítását meghiúsítja. A 2014. március 15. napjától hatályos Cégtörvény rendelkezése alapján, ha a NAV a cég adószámáról 1 munkanapon belül nem ad ki értesítést, a cégbíróság a cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem elbírálását az adóhatóság értesítéséig felfüggeszti. Amennyiben az adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adóregisztrációs eljárásban a cég adószámának megállapítását megtagadta, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét elutasítja.

3.Fokozott adóhatósági felügyelet alá vonás

Amennyiben az adószám megtagadásának törvényi feltételei nem állnak fenn, az adóregisztrációt követő kockázat elemzési eljárás során a megbízók és cégtemetők érdekeltségébe kerülő társaságokat kiemelten figyeli a NAV, melynek során az adózókat a tevékenységre, foglalkoztatottakra, pénzügyi helyzetre vonatkozó kérdőív (KOCKERD) kitöltésére és benyújtására kötelezi. Az ezt követő ellenőrzés az adózó által visszaküldött kérdőívben feltüntetett adatok valóságtartalmának, hitelességének megállapításra irányul. Ennek eredményétől függően kerülhet sor az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonására.

4.A tag, vezető tisztségviselő eltiltása

A 2014. március 15. napjától hatályos Cégtörvény rendelkezése szerint a cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég cégjegyzék adatai közül, ahol, mint vezető tisztségviselő szerepel.

5.Adó megfizetésére kötelező határozat hozatala

Az Adózás rendjéről szóló törvény értelmében akár a megbízóval, akár a cégtemetővel szemben hozható a cég adótartozásának megfizetésére kötelező határozat, amennyiben Bt. vagy Kkt. (volt) tagja és az eltemetett cégtől a tartozás nem hajtható be illetve, ha Kft. vagy Rt. (volt) tagja, részvényese feltéve, hogy korlátolt felelősségével visszaélt, a céges vagyonnal sajátjaként rendelkezett.

6.Speciális kártérítési per megindítása

A Csődtörvény illetve a Cégtörvény szerinti speciális kártérítési perek előnye az adómegfizetésére kötelező határozattal szemben, hogy a Kft. tagja, Rt. részvényese esetében sem kell feltétlenül a szándékos vagyonelvonást bizonyítani, elegendő lehet a gondatlan magatartás bizonyítása is, illetve bizonyos mulasztások esetén törvényi vélelem szól a szándékos károkozó magatartás mellett, amit külön már nem kell bizonyítani.

7.Mulasztási bírság határozat hozatala

Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 2013. január 1-től hatályos szabályai alapján a volt vezető (adott esetben a megbízó) a felszámolás, kényszertörlés közzétételét megelőző jogsértésekért, míg az Art. 2014. január 1-től hatályos rendelkezései alapján a felszámolás, kényszertörlés kezdő időpontjában vezető, volt végelszámoló (adott esetben a cégtemető), a kezdő időpontot követően teljesítendő bevallási, beszámoló készítési, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásáért is mulasztási bírsággal sújtható, az egyéb feltételek fennállta esetén.

A cégtemetőkkel szembeni fellépés eddigi eredményei

A NAV kifejezetten a megbízókkal illetve a cégtemetőkkel szemben közel száz mögöttes határozatot hozott, illetve pert indított, továbbá több mint 300 db mulasztási bírság határozatot adott ki a végelszámolási, kényszertörlési, felszámolási eljárások alatt.

Az ellenőrzési szakterület 2014. évben 383 db, 2015. első félévében 277 db vizsgálatot végzett a cégtemetőkbe értékesítők és cégtemetők érdekeltségébe kerülő társaságoknál. A befejezett ellenőrzések során 2014-ben összesen 2 milliárd Ft, 2015. első félévében összesen 45,9 millió Ft nettó adókülönbözet került megállapításra. Az adóellenőrzéseken felül 2014-ben további 351 db, 2015. első félévében pedig 266 db adatok gyűjtésére és egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzés fejeződött be.

 

Forrás: Adóvilág XIX.évfolyam 2015/12. szám

Dr. Horváth Péter János: A cégtemetőkkel szembeni fellépés eszközei és eddigi eredményei