Elkezdődött a nyári szünet, indul a diákmunka. Az alábbiakban összefoglaljuk a diákok foglalkoztatásának főbb szabályait.

1. Ki dolgozhat diákként?

  • fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte
  • a Munka Törvénykönyve azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait
  • amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt
  • a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- , hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött gyermek is foglalkoztatható.

2. Milyen módon foglalkoztathatóak a diákok?

  • munkaviszonyban

adózás szempontjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk mint bármilyen felnőtt munkavállalóra. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a munkabért terhelő adókat és járulékokat.

  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződés)

a megbízási díj kifizetése előtt a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Nyilatkozat hiányában a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget. A diákok ilyen jellegű foglalkoztatás esetén akkor válnak biztosítottá, ha a havi díjazásuk eléri a minimálbér összegének 30 százalékát, mely jelenleg 33 300 forint.  Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a megbízási díjat 10% nyugdíjjárulék,valamint 7% egészségbiztosítási járulék terheli.

  • egyszerűsített foglakoztatás keretében

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot adó és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

  • iskolaszövetkezet tagjaként

A tanulók, hallgatók legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Ebben az esetben a diák nem minősül biztosítottnak a  25. életévének betöltéséig, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az iskolaszövetkezet tagjaként kapott jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik.

Mindegyik foglalkoztatási formára vonatkozik, hogy a munkáltatónak, kifizetőnek a jövedelem kifizetésekor illetve a jogviszony megszűnésekor igazolást kell kiadnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról.

A tanulónak a munkaviszonyból, a megbízási jogviszonyból valamint az iskolaszövetkezeti tagságából származó jövedeleméről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell bevallást adnia, ha a bevétele meghaladja mentesített keretösszeget (a minimálbér esetén 5 110 Ft/nap, a garantált bérminimum esetén 5 940 Ft/nap).

3. Milyen munkaügyi előírások vonatkoznak a diákokra munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén?

  • fiatal munkavállalónak számít a diák, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves
  • a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
  • a fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani
  • a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni
  • négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, és legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
  • a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett
  • a diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót
  • a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a diák munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül
  • a munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.

 

Forrás: NAV: A diákok foglalkoztatásának alapvető szabályai

2012.I. törvény a munka törvénykönyvéről

2016.06.23.