1. augusztus 15-én – jelentős módosítások után – hatályba lépett a reklámadóról szóló 2014.évi XXII. törvény.

A reklám röviden megfogalmazva eladási, népszerűsítési célú közlést, tájékoztatást, megjelenési módot és ilyen tevékenység végzését jelenti.

A jogszabályalkotó eredeti szándéka szerint a reklámadó alanyai elsősorban az ún. közzétevők, azok a vállalkozások, amelyek a reklámokat a nyilvánosság számára elérhetővé teszik. Ezek elsősorban a médiaszolgáltatók és a kiadók,de rajtuk kívül az internetes média is érintett. A saját reklám is adóköteles lenne az éves szintű értékhatár felett, de ez nagyon kis számú vállalkozást érint. A közzétevők akkor kötelesek reklámadót bevallani és megfizetni, ha az a reklám közzétételből származó árbevételük eléri vagy meghaladja éves szinten az 500 millió forintot. A törvény szerint tehát minden reklámszolgáltató alanya a reklámadónak, függetlenül az árbevételétől, legfeljebb a nulla adókulcs alá esik.

 

Egyes esetekben a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles bevétel a

szponzoráltnál. Ilyen lehet, ha a szponzorált olyan formában teszi közzé a szponzor

elnevezését, logóját, amely megfelel a Ratv. 2. § (1) bekezdése szerinti megjelenítésnek:

„ A Ratv. 2. § (1) bekezdése alapján adóköteles

  1. a) a médiaszolgáltatásban,
  2. b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar

nyelvű sajtótermékben,

  1. c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
  2. d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
  3. e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele, emellett – bizonyos kivételekkel – az ilyen reklám közzétételének megrendelése is.”

 

Ez megvalósul, ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel.

 

A közzétevő köteles nyilatkozatot adni a Megrendelőnek, hogy-

–        az adókötelezettség őt terheli és eleget tesz adóbevallási, illetve az adófizetési kötelezettségének  vagy

–       adóévben reklám közzététele miatt adófizetési kötelezettség nem terheli.

A reklám-közzétevőnek a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell megtennie.

 

DE vigyázzunk, ugyanis ha a megrendelő nem kap nyilatkozatot a közzétevőtől, akkor a megrendelő válik adóalannyá!!! Tehát a törvény – az elsődleges kötelezett helytállásának hiányában – a megrendelőre, mint másodlagos adókötelezettre teszi át az adóztatás terhét. Így az a megrendelő válik adóalannyá, aki szerződéses viszonyban áll a közzétevővel. Az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértekének 2.500.000 forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig az adóalap 20%-a. (Kivéve, ha a megrendelő az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.)
Ha a közzétevő nem ad nyilatkozatot, akkor belép a megrendelői oldalon egy további szankció. A megrendelő a reklám közzétételére fordított teljes költségét nem számolhatja el a vállalkozás költségei között, azaz év végén a teljes közzétételi költséggel meg kell emelni a társasági adó alapját. Így a reklámköltséget társasági adó is terheli. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez az adóalap korrekció a reklámköltség/közzétételi díj első forintjától életbe lép, a nyilatkozatot nem adó(k) által számított közzétételi költség egészére vonatkozik.
Minden közzétételt megrendelő vállalkozásnak a közzétevők nyilatkozatairól megfelelő analitikus nyilvántartást kell vezetni. Ennek a könyveléssel összhangban kell lennie.  A legtöbb vállalkozásnál ez egy adminisztrációs teher növekedés egy olyan adónem vonatkozásában, amelyben csak formális adóalanyisággal rendelkeznek..

Az adókötelezettség a 2014. augusztus 14-ét követően megkötött szerződések vonatkozásában keletkezik.

Amennyiben a közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a megrendelő havonta, a reklám költségről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni (határérték túllépése esetén). Nullás bevallást nem kell beküldeni.

Reklámnak minősül-e a céges honlap vagy a cég Facebook oldala?

Egy céges honlapot nem lehet automatikusan a saját célú reklám fogalma alá sorolni, hisz ezek a honlapok jogszabályban előirt tájékoztatási kötelezettségeknek is eleget tehetnek ( pl. beszámoló közzététele,) illetve webáruház esetén kereskedelmi tevékenység lebonyolítására is használják. Természetesen minden honlapnak van reklám funkciója is – hiszen nyilvánosan elérhető és ezzel „népszerűsíti” a céget és termékeit/tevékenységét – de ez adott esetben nem több mint a cég logója, megnevezése, amely a NAV  információs füzete szerint sem reklám. A kampányoldalak viszont, amelyeket a cég egy-egy konkrét termékének vagy szolgáltatásának népszerűsítésére, eladására hoztak létre, szakmai vélemények alapján a reklámadó törvény hatálya alá esnek.

A Facebook oldal a céges honlapokhoz képest már közelebb esik a reklámhoz, az valóban inkább csak árut, terméket és azon keresztül a céget népszerűsíti.