A válasz naptártörténeti okokra vezethető vissza, melynek alapja az a rossz felfogás, mely szerint

szökőévben a február hónap egy toldaléknapot kap.

A valóság azonban az, hogy a február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé (tehát a normál 24-éből 25-e lesz), ezért Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, mely “Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben senki sem ünnepli a névnapját.

Miért február 24. a szökőnap?

Az egész a Gergely-naptárral kezdődik, amit 1582-től használnak világszerte, XIII. Gergely pápa jóvoltából. Az évek és napok számítására használt kalendárium eltér a csillagászati naptártól: a csillagászati események ugyanis nem 24 órás napokra lebontható ciklusonként ismétlődnek, így aztán a naptár, amiben minden évben pontosan ugyanannyi nap van, elcsúszik a csillagászati eseményekhez képest. Így a szökőnapra azért van szükség, hogy ezt a különbséget korrigáljuk.

Julius Caeser a római naptárban hirdette ki, a február 23. napjának megduplázásával és közbeékelésével kapjuk a szökőnapot. Az ókori rómaiak naptárrendszerében a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónapból levonva számolták vissza. Így pl. február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap. Február 24-e március kalendaejának 5. napja. Miután szökőévben ez a nap (a sextil, tehát a 23-a) megduplázódik, ez külön nevet kap: “március kalendaejának bissextilje” elnevezéssel, az ezutáni nap pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja (ami szökőévben február 25.), így az ismételt nap valójában nem február 29, hanem 24-e. Pontosabban február 23-a megduplázva lesz 24-e és a hónap többi napja egyet “ugrik”.

Szökőnap 4 évente van, melynek évét szökőévnek nevezzük. A Gergely-naptár szerint szökőév a minden, néggyel osztható év, kivéve a 100-zal oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal is oszthatóak.

Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik ( Leap Day 🙂 ) Ez a felfogás hazánkban is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjára, hanem február 29-re van feltüntetve.