Az adóazonosító jel használatát 1996. szeptember elsejével vezették be, felváltva a személyi szám használatát. Először ideiglenes, majd 1997-től végleges adóigazolványt (adókártyát) állít ki az adóhatóság.

Gyakran használjuk, de mit tudunk róla?

A köznyelvben gyakran az adóazonosító jelet helytelenül adószámnak nevezik. Adóazonosító jelről természetes személy esetén beszélünk, adószámról pedig adóköteles tevékenységet folytató adózók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok) esetén.

Az adóazonosító jel olyan, a természetes személy egyértelmű azonosítására matematikai módszerrel mesterségesen képzett számjegysor, mely nem utalhat semmilyen különleges adatra.

Képzése az alábbiak szerint történik:

– az 1. számjegy állandó 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal

– a 2–6. számjegyek a személy születési időpontja és a kiegyezés évének első napja, vagyis 1867. január 1. között eltelt napok száma

– a 7–9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám

– a 10. számjegy az 1–9. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy az első 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül (első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább).  Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 7–9. számjegyek szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

A 2015. szeptember 08-tól hatályos Adózás rendjéről szóló törvény módosítása alapján a NAV a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján 2016. július 1-ig hivatalból megképzi mindazon magánszemélyeknek az adóazonosító jelét, akik 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és nem  rendelkeznek  adóazonosító jellel. A megállapítást követő 45 napon belül az állami adóhatóság erről írásban értesíti a magánszemélyt, majd 2016. november 30-ig pedig kiállítja az adóigazolványt.

A korábbi szabályozás alapján a 2005. december 31-e után született gyermekek adóazonosító jelét automatikusan állapította meg a nyilvántartási adatok alapján. Az adóigazolványnak automatikus kiállítására viszont csak a 2008. december 8-a után született gyermekek esetében került sor és ez érvényes napjainkban is. A korábbi szabályozás alapján tehát a 2006. január 1-e előtt született gyermekek esetében sem az adóazonosító jel képzése, sem pedig az adóigazolvány kiadása terén nem működött még az automatizmus, a 2006. január 1-e és 2008. december 8-a között születettek pedig ugyan már automatikusan kaptak adóazonosító jelet, de adóigazolványt még nem. Így részükre a az adóigazolványt meg kell kérni, ha eddig még nem került rá sor.

2017. január 01-től családi adóalap-kedvezmény már csak az adóazonosító jellel és adóigazolvánnyal rendelkező gyermekek esetében lehet majd igényelni.