Október elsejétől két hónapon keresztül zajlik a szabadságokkal kapcsolatos szabályok országos célellenőrzése. A munkaügyi felügyelők a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül megjelenhetnek.

A munkaügyi felügyelők ellenőrzési jogköre a munkaidő, pihenőidő szabályok megtartása kapcsán teljes körű, vagyis a munka törvénykönyve minden erre vonatkozó előírásának betartását jogosultak vizsgálni. E körbe tartoznak a szabadságolási szabályok is, amelyek az októberi-novemberi vizsgálatok fókuszában állnak.

A célvizsgálatok várhatóan az alábbi területekre fókuszálhatnak majd a szabályos foglalkoztatás ellenőrzése mellett:

  • alap és pótszabadságok megállapítása
  • a fél napot el nem érő töredéknapok megállapítása
  • a szabadság kiadása
  • az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűsége
  • a kilépő munkavállalók szabadságának megváltása
  • a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése.

A szabadságolás szabályai közül az új Munka törvénykönyvének azon rendelkezésének betartása is figyelmet érdemel, hogy eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Itt a vizsgálat többek között kiterjedhet arra, hogy a munkáltató tudja-e igazolni, hogy minden egyes munkavállaló esetében betartották-e ez a szabályt. Ha pedig van olyan munkavállaló, aki nem kapott szabadságot tizennégy egybefüggő napra, minden ilyen esetre rendelkezésre kell állnia a munkavállalóval kötött megállapodásnak.

Mit ellenőrizhet pontosan a munkaügyi ellenőr és meddig terjed a hatásköre?

A munkaügyi ellenőr a Munka Törvénykönyve előírásainak betartását jogosult ellenőrizni. Joga van a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságát az irataik bemutatásával ellenőrizni. Joga van a dolgozókat tanúként meghallgatni, melyről írásbeli jegyzőkönyv készül.

Az ellenőrök minden munkaügyi ellenőrzés során megnézik a munkaidő nyilvántartást is. A munkaidő-nyilvántartás olyan „banánhéj”, amelyen a legtöbb munkáltató könnyen megcsúszhat.

Kérdés, hogy kinek kell vezetnie a munkaidő-nyilvántartást?

Formailag a munkáltatónak kell a munkaidő-nyilvántartás vezetéséről gondoskodnia. Elvileg olyan előírás sincs, hogy a munkavállalónak a munkaidő-nyilvántartást alá kellene írnia. Azonban a gyakorlatban ez az elvárás mégis érvényesül, figyelemmel arra, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak hitelesnek is kell lennie. A hitelesség legegyszerűbben a munkavállaló aláírásával, tehát igazolásával biztosítható. Mivel ugyanakkor nincs formai elvárás a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatban, ezért ha a hitelesség más módon biztosítható, a munkavállaló aláírása nem kötelező tartalmi eleme a munkaidő-nyilvántartásnak.

Munkaidő-beosztás és munkaidő-nyilvántartás vezethető együtt?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is”. Azonban az új Mt. alapján, a korábbi gyakorlattól eltérően, a rendes és rendkívüli munkaidő-nyilvántartása „az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető”.

Ez azt jelenti, hogy amikor a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérően végez munkát, azt a munkáltató külön feljegyzi/rávezeti a munkaidő-nyilvántartásra az adott napon, majd csak a hónap végén íratja alá a munkavállalóval az egész havi munkaidő-nyilvántartást. Itt is fontos kihangsúlyozni, hogy a beosztástól eltérő munkavégzés kezdő és befejező időpontját, valamint a ledolgozott órák számát fel kell tüntetni. Ezzel jelentősen megkönnyebbül a munkáltató adminisztrációs kötelezettsége, mivel elegendő az eltérések feljegyzése, és így is teljesül a naprakészség követelménye, feltéve, hogy a munkáltató a munkaidő-nyilvántartásnak ezt a módját választja.

Mit tehet a munkaügyi felügyelő?

A felügyelő a foglalkoztatásra irányuló jogviszony ellenőrzése során tapasztalt  szabálytalanságok miatt eljárása során többek közt az alábbi eszközökkel élhet:

  1. Megtilthatja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás – jogszabályban meghatározott esetekben – a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,
  2. Kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
  3. Kötelezheti a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre,
  4. Jogszabályban meghatározott esetekben javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
  5. Megállapíthatja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezheti a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
  6. Eltilthatja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.

 

Forrás:  http://bdo.hu/