Így változik a SZJA törvény 2016-ban

Az Országgyűlés már júniusban jóváhagyta a 2016. január 01-től hatályos adóváltozásokat. A 2015. június 24-én kihirdetett szja változások az alábbiak:

  1. SZJA adókulcsa 15% lesz a jelenlegi 16% helyett
  2. Családi adóalap-kedvezményegy eltartott esetén 66 670 forint, így marad a 10 000 forint összegű adómegtakarítás,
  • kettő eltartott esetén 83 330 forint, így marad a 12 500 forint összegű adómegtakarítás
  • három és minden további eltartott esetén 2016-tól kezdve 220 000 forint, így marad a 33 000 forint összegű adómegtakarítás.
  1. Első házasok adóalap kedvezménye 33.335 Ft lesz, marad az 5000 Ft-os adómegtakarítás
  2. Cafetéria:
  • béren kívüli juttatás esetén a munkáltatói teher 34,51% lesz 35,7% helyett
  • egyes meghatározott juttatások esetén 49,98% lesz 51,17% helyett
  1. Adómentes bevételnek számít az az összeg, amelyet a magánnyugdíjpénztár tagja az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként (jellemzően reálhozamként) kap.

 

Az Országgyűlés előtt lévő őszi adócsomag 2016 évi módosító javaslata 2 új változást tartalmaz, 2 új fogalommal ismerkedünk meg:

1. Bevallási nyilatkozat

A bevezetni kívánt bevallási nyilatkozattal a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában a NAV lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy Szja bevallási kötelezettségüknek a munkáltatójukhoz megtett bevallási nyilatkozat útján tegyenek eleget.

Ezzel a lehetőséggel azonban csak azok élhetnek, akik:

  • az adóévben kizárólag munkáltatótól szereztek belföldön adóköteles jövedelmet (ide nem értve a kamatjövedelmet, az osztalékból és árfolyamnyereségből származó, és a vállalkozásból kivont jövedelmet, az 1 millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt)  és
  • az adó, adóelőleg megállapítása során tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot nem számoltak el és
  • a jövedelemből, illetve az adóelőleg megállapításánál adóalap, illetve adókedvezményt nem érvényesítenek, és
  • nem nyilatkoznak az adójukról önkéntes egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági számla javára, és emellett
  • más okból sem kötelesek adóbevallásukat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtani.

A bevezetni kívánt eljárási szabályok értelmében:

  • a magánszemély az adóévet követő január 31-ig tehet bevallási nyilatkozatot a munkáltató felé. A nyilatkozattételi határidő jogvesztő, a megtett nyilatkozatot visszavonni, a hiányzó nyilatkozatot pótolni nem lehet. Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését jelenti.
  • a munkáltatónak a január havi 08’as számú járulékbevallásában február 12-ig adatot kellene szolgáltatnia az állami adóhatóság részére
  • e bevallásban megjelölt magánszemélyek adóját az adóhatóság május 20-ig állapítaná meg, amennyiben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján a magánszemély a fent említett választási feltételek mindegyikének megfelel
  • ebben az esetben a nyilatkozatot tevő magánszemély mentesül minden további teendőtől
  • az 1+1 % mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet.

A választás feltételeiből látható, hogy igen szűk adózói kör élhetne az új lehetőséggel, így például a családi kedvezményt, első házasok kedvezményét érvényesítő családok, vagy személyi jövedelemadó kedvezményét igénybe vevők, a súlyosan fogyatékos magánszemélyek sem tehetnének bevallási nyilatkozatot.

2. Bevallási ajánlat

A törvényjavaslat 2017. január 1-i hatállyal kötelezően előírná az adóhatóság számára, hogy az ügyfélkapuval, vagy személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózók részére az adóévet követő év március 15. napjától bevallási ajánlatot készítsen, melyet elektronikus úton küldjön meg a magánszemély részére. Ezt első alkalommal a 2016. évben megszerzett jövedelmek tekintetében kellene alkalmazni.

A javaslat értelmében a bevallási ajánlat elkészítésére az adóhatóság csak abban az esetben lenne köteles, ha :

  • a fent említett adózói kör nem kért munkáltatói adó megállapítást, vagy
  • azt a munkáltató nem vállalta, és
  • nem tett bevallási nyilatkozatot, illetve
  • nem minősül egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek sem.

A tervezet értelmében:

  • az érintett adózói körnek adóévet követő május 20-ig lenne lehetősége arra, hogy az adóhatóság által megküldött, illetve – amennyiben az abban foglalt adatokkal nem ért egyet és emiatt az ajánlat adatait javítja, vagy kiegészíti a javított, illetve kiegészített ajánlatot elektronikus úton elfogadja
  • amennyiben az ajánlat elfogadására ezen időpontig nem kerül sor, az adózónak a NAV közreműködése nélkül május 20-ig eleget kell tennie bevallási kötelezettségének
  • az adózónak a bevallási ajánlatban elfogadott adót május 20-ig kell megfizetnie
  • visszatérítendő adó esetén az adóhatóság az ajánlat elfogadásától számított 30 napon belül köteles az adózónak járó pénzösszeget kiutalni.

Látható, hogy a bevallási ajánlat útján történő bevallás a jelenleg is hatályos egyszerűsített bevalláshoz képest az adózók szűkebb köre számára lesz választható lehetőség. A jelenleg érvényes egyszerűsített bevallás választása papír alapon is lehetséges, míg a bevallási ajánlat csupán az elektronikusan beazonosítható magánszemélyek körére terjedne ki.

A visszatérítendő adó kiutalási határideje:

  • ha az adózó saját maga készíti el, illetve nyújtja be visszatérítendő adót tartalmazó bevallását, az abban feltüntetett adót az adóhatóság legkorábban adóévet követő év március 1-től utalja ki.
  • a bevallási ajánlat esetében a legkorábbi kiutalási határidő adóévet követő március 15-től számított 30. nap.

Így az önadózókhoz képest a bevallási ajánlattal érintettek minimum másfél hónappal később jutnának csak a pénzükhöz.