A vállalkozások széles körében kialakult szokás, hogy az év vége közeledtével üzletfeleiknek kisebb-nagyobb ajándékokat adnak. Nézzük meg, mit kell tudnunk az üzleti ajándékról adózási oldalról.

Az ajándék valójában ingyenes átadás. Az ajándékozás azonban legtöbb esetben adófizetési kötelezettséget von maga után.

Az üzleti ajándék juttatása során figyelemmel kell lennünk

  • a Személyi jövedelemadóról szóló törvény
  • a Társasági adóról szóló törvény és
  • az Általános forgalmi adóról szóló törvény előírásaira.

 Az üzleti ajándék fogalmát az Szja  törvény 3. § 27. pontja határozza meg:

„Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).”

Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül, így az alábbi adófizetési kötelezettség terheli az ajándékot nyújtót:

  • az ajándék bruttó értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és
  • az ajándék bruttó értékének 1,19-szerese után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Tehát az ajándékhoz kapcsolódó közteher a termék vagy szolgáltatás bruttó értékének 51,17 %-a. Az ajándékban részesülő üzleti partner magánszemélynek további adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a kapott ajándék vonatkozásában.

Figyelni kell arra is, hogy a beszerzett ajándékok vagy nyújtott szolgáltatások általános forgalmi adóját levonásba helyezni nem szabad.

A Társasági adó törvény 3.sz. melléklet B/16. pontja szerint az üzleti ajándék a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. Ha azonban az ajándékozás nincs összefüggésben a cég vállalkozási, bevételszerző tevékenységével, annak értéke közterheivel együtt a társasági adó alapját növelő tétel.

Az Szja tv. 69. § (4) bekezdése értelmében nem adható üzleti ajándékként:

–  értékpapír

–  értékpapírra vonatkozó jog

–  bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány

–  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

–  természetes vagy tenyésztett gyöngy

–  drágakő, féldrágakő

–  nemesfém

–  nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru valamint

–  ékszerutánzat.

Léteznek viszont adómentes üzleti ajándékok is.

  • Összeghatártól függetlenül adómentes a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet juttatása ( pl. ha a vállalkozás a partner cég ügyvezetőjének az MVM Veszprém kézilabda mérkőzéseire szóló éves bérletet ad, akkor a juttatás összeghatártól függetlenül adómentes)
  • Adómentes az adóévben személyenként maximum 50.000 Ft értékig a kulturális szolgáltatások igénybevételére jogosító belépőjegyek vagy bérletek juttatása. Ilyen rendezvények lehetnek például a színház-, tánc-, cirkusz-, zeneművészeti előadások, koncertek, komoly és zeneművészeti előadások is.

Az adómentesség abban az esetben is fennáll, ha a jegy, bérlet vagy utalvány juttatása megfelel az üzleti ajándék fogalmának, mivel nincs olyan rendelkezés, amely alapján a magasabb adókötelezettséggel párosuló szabályt kellene a juttatásra alkalmazni. Az üzleti ajándék is biztosítható tehát utalvány formájában.

Milyen szabályok vonatkoznak a non-profit szervezetekre?

Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, akkor üzleti ajándék és reprezentáció adómentesen is nyújtható. Ennek feltételei az alábbiak:

  • a kiadás a szervezet közhasznú vagy célszerinti tevékenysége érdekében merüljön fel
  • az üzleti ajándék egyedi értéke ne haladja meg a minimálbér 25%-át
  • a reprezentációs és az üzleti ajándékok együttes értéke ne haladja meg a szervezet adóévre vonatkozó beszámolójában kimutatott összes ráfordítás 10%-át
  • a reprezentációs és az üzleti ajándékok együttes értéke ne haladja meg a szervezet adóévre elszámolt éves bevételének 10%-át.

Ha bármelyik feltétel nem teljesül, akkor az üzleti ajándék és a reprezentáció egyes meghatározott juttatásnak minősül, tehát a juttatás teljes értékének 1,19-szeresét 16% szja és 27% eho fizetési kötelezettség terheli a non-profit szervezetet.