A változások érintik a munkaerő-kölcsönzés szabályait, az apákat megillető pótszabadság ellenőrzését valamint a harmadik országból származó munkavállalók foglalkoztatását.

Munkaerő-kölcsönzés

December elsejei hatállyal módosult a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó 118/2001. Kormányrendelet.  A változások az alábbiak:

  1. köztartozásmentes adatbázisban történő szereplés
  2. 10 mFt-os letéti összeg
  3. kötelező adat az adószám

1.)  A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha

  • a cégjegyzékbe bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
  • a kérelmező vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az előírásoknak megfelelő végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,
  • a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik
  • a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja
  • a kérelmező az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel.

Új előírás, hogy az érintett vállalkozást a nyilvántartásból törölni kell, ha az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisából is törölték.

2.) A magán-munkaközvetítői és a kölcsönzési tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték mértéke magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén:

– ha a közvetítés belföldre vagy az EGT többi tagállamának területére irányul: 500.000 Ft

– az EGT-megállapodásban nem részes állam területére irányul: 1.000.000 Ft

– kölcsönzési tevékenység folytatása esetén: 10.000.000 Ft ( eddigi 5 mFt helyett)

Az eddigi ötmillió forintos letéti összeg tízmillió forintra nő, amit a letéti szerződés módosításával kell igazolni.

3..) Változik a kölcsönbeadókról és a magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartás adattartalma is. Eddig a következő adatokat tartalmazta:

– a nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, kelte,

– a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő neve, szervezeti formája, székhelye, telephelye,

– a képviseletre jogosultak neve, címe,

– a vagyoni biztosíték mértéke,

– a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre irányultsága,

– a magán-munkaközvetítői tevékenység az EGT-megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultsága, valamint

– a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat száma, kelte, a törlés, illetve eltiltás indoka.

Ezentúl a nyilvántartásnak a kölcsönbeadó, magán munkaközvetítő adószámát is tartalmaznia kell.

Fontos: a módosításoknak való megfelelést a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságoknak három hónapon belül kell a kormányhivatal felé igazolniuk. Az igazolást elmulasztó munkaerő-kölcsönzőt a kormányhivatal törli a nyilvántartásból.

 

Apákat megillető pótszabadság

A Munka Törvénykönyve alapján az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság idejére járó távolléti díjat és a munkáltatói közteher összegét a munkáltató részére a központi költségvetés téríti meg.

A Magyar Államkincstár területi igazgatósága ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. December 1-jétől az ellenőrzés az erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy elektronikus űrlap adatainak formai, tartalmi és összegszerű ellenőrzése alapján fog történni.

A munkáltató az apát megillető és a részére kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítését az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon évente négy alkalommal – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig – kérelmezheti. December 1-jétől az államkincstár a negyedévente összesített összeg átutalásáról fog intézkedni. Nem változik az a szabály, hogy a munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el.

 

Harmadik országból származó munkavállalók

Egyszerűsödik a harmadik országból származó munkavállalók foglalkoztatása. Harmadik országbeli állampolgár számára a munkavállalási engedélyt jelenleg is könnyített feltételekkel lehet kiadni a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság számára, ha naptári negyedévenként, a megelőző naptári negyedév állományi létszáma öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez kérik. Az 5 százalékos mérték december 1-jétől 10 százalékra változik.

 

2017.december 16.